csütörtök, augusztus 12, 2004

A szünetek csak jönnek és mennek, "természetesen" csak a jobbaknak. ;o)
4 hét szünet, 4 hét suli, 4 hét szünet, 4 hét suli, 2 hét szünet, 8 hét suli, 4 hét szünet, és már el is érkeztünk 2005. év elejére. A történet magyarázata, hogy a második 4 hét szünet csak azoknak "jár", akik csak a 20 hetes szakaszokat fizetik ki a 60 hétből. Amikor befizettem a második 20 hetet, rákérdeztek, hogy akarok-e egy hónap szünetet. Hogy? Miként lehetséges ez? Ha a képzés 60 hetes, a közepén kiveszek egy hónap szünetet és csak egy, folyamatos képzés van, akkor hogy fogom bepótolni a kiesett időt és tárgyakat, hiszen azzal, hogy tovább járok, azzal csak az első hónapot ismétlem meg. A válasz a szokásos ausztrál mentalitást idézte. Ne aggódj!

A magyar étterem után néhány nappal sikerült áttetetnem magamat a vidámpark konferenciarészlegére, ahol rendezvényeken felszolgálok. Hiányzik a hamburgersütögetés, pénztárgépkezelés, de leginkább a kollégák és a jó hangulat. A mostani csapat is elég jó /volt ;o)/ a nyelvgyakorlás szempontjából, mivel csak Szabi volt ezen a részlegen hamarabb a mostani kollégák közül az egyetlen magyar. Nos, ezen "sikerült" változtatni, ugyanis a Steak House-as munkatársak közül már szinte mindenki átjött ide. Már 6 magyar van, velem együtt. Ez elég laza, mivel kisebb rendezvényeket már csak magyarok is le tudunk vezényelni, bár "még" a supervisor ausztrál. Most ezen a kis "hibán" próbálok, próbálunk változtatni egy magasabb beosztás megszerzésével. Elég vegyes összetételü egyébként a csapat, amikor "nem csak" magyarok vagyunk, ugyanis ausztrál, ír, új-zélandi, angol, német, cseh, szlovák és néhány ázsiai országból érkezettek is képviseltetik magukat. A rendezvények nagy általánosságban ugyanúgy zajlanak mint otthon. Megérkezéskor még kulturáltan fogyasztják az italokat, esetleg néha még vissza is utasítják a hideg, meleg étvágygerjesztőket, aztán beindulás. Leesik, hogy ingyenkaja, ingyenpia, a másik is vett, akkor nekem is kell, de legalább kettő. Ennyi illuminált és ha nem is jólöltözött, de drága ruhában virító embert csak ilyen helyeken lehet látni. A "legdúrvább" eddigi rendezvényen 16 éves!!! diákoknak volt iskolabuli. Ott kezdődött, hogy a lányok nagy része legalább 20-25 évesnek nézett ki, de néhány fiú is jóval idősebbnek tünt a koránál. Nekik természetesen mi nem adtunk italt, sőt az őrök is rájuk voltak állítva, hogy akinél szeszesitalt látnak, attól vegyék el, ennek ellenére, a csapat 80%-a annyira részeg volt, hogy alig állt a lábán. Otthon is ez van? Tizennégy év nagy idő, bár nálunk is voltak filmszakadások az iskolai bálokon. ;o)
Hogy egy kis negatívum is legyen, a törölgetés, még itt sem ment ki a divatból, ezért néhány nagyobb rendezvény elött akár 8 órát is törölgetünk. Kell ide a gyakorlat kérem szépen. Mellesleg az érkezésekkor felszolgált falatkákat olyan nehéz porcelán tálakon szervírozzuk, hogy az első pár alkalommal majd leszakadt a kezem. Igaz ugyan, hogy sikerült belefutnom egy osztrigás buliba, amikor ezeket az egyébként sem könnyű tálakat púposan rakták jéggel, hátha valakire ráborítja valamelyik felszolgáló.

A leggyorsabb "pályaátépítést" is itt sikerült átélnem eddig, ugyanis a vendégek érkezése előtt 1 órával sikerült az egybenyitott rendezvényterem bár és vendégfogadó részében egy táblával letörni a tűzoltórendszer egyik kifolyóját. Az oltóanyaggal kevert víz olyan erővel jött, hogy a hapsit, aki éppen alatta állt, szabályosan lenyomta egy pillanatra a földre. Mivel a tűzriasztó azonnal beindult, nekünk el kellett hagyni a helyiséget a szabályoknak megfelelően, hogy a percek alatt kiérkező tűzoltók is megállapítsák, hogy nem ég semmi, csak egy kis "baleset" történt. (Eddig "csak" néhány alkalommal égett porrá a vidámpark, amit rossz előjelnek tartanak és baromira tartanak egy újabb tűztől.) Elég nehezen tudták leállítani a rendszert, így elég szép kis tavacska alakult ki. A supervisorok feje csak kissé volt megnagyobbodva, mikor konstatálták, hogy este igazából csak a horgászszövetségnek lehetne hangulatos rendezvényt lebonyolítani. 40 perc a kezdésig. Szerencsére eleve leválasztófalakkal van felszerelve a rendezvényterem, így a vizesblokkot elkülönítették, a bár áttelepítve a bálterem melletti belső teraszra és a vendégek semmit sem vesznek észre az egész kis incidensből.

Nem dolgozhatok már a gyorséttermi részen, de azért még sikerült elintéznem, hogy egy Luna Park logós polárhoz hozzájuthassak. Nem tudom még, hogy hova fogok felvenni egy piros polárt, de legalább ennyi emlékem legyen már a ledolgozott közel négy hónap után. Mellesleg szerintem elég jó minőség is.

Túlestünk egy házilagos csótányirtáson. Kellemetlen lakótársaink az utóbbi időben kezdtek ismét beköltözés körüli szinten elszaporodni, ezért az irtás mellett döntöttünk. Mivel a vízumomat még csak most hosszabbítom, nem akartam rendes, egy éves garanciást csináltatni, hiszen ki tudja, hogy mit hoz a jövő. Nehogy már valaki más érezze jól magát. ;o) /Azért nem vetkőzhetünk le minden jó magyar szokást./ A csótánybomba néven futó termékből hármat tettem le a lakásban, miután a szellőzőket leragasztottam és a szekrényajtókat kinyitottam. Elég gyorsütemben elhagytam a lakást, majd két órával késöbb visszamerészkedtünk. Na, ekkor láttam az eddigi legtöbb csótányt a lakásban. Annyira megzavarhatta őket a gáz, hogy ott bóklásztak szinte mindenhol. Este dolgoznom kellett, de állítólag olyan sok volt a hulla, hogy zavarta a többieket, ezért összeporszivózták őket. Egy hét alatt fejti teljesen a hatását, de most két hét elteltével is összefutok náha egy-egy eltévedt példánnyal, de ez a tizede sem annak emennyi elötte volt. Mindenesetre egy normális csótányirtással is megünnepeljük a vízumhosszabbításomat.
Miki visszaérkezett az egy hónapos "családlátogatásról" és már túl is esett a vízumhosszabbításon. Igaz, hogy az egyetem megkezdéséig be kellett iratkoznia egy suliba, de a Kent nevű műintézmény tárt karokkal várta. Láttam már néhány rosszúl sikerült igazolványképet, de amit az ő diákjához készítettek, az kellő igazolást jelentene ahhoz, hogy kínába, mint jóllakott napközisnek, ne kelljen vízumot kérnie.

Mivel Miki visszajött, a helyére "ideiglenesen" beköltözött Ákos meg még nem költözött ki, valmint Rita mamája is itt volt náhány napot, egy ideig hatan osztoztunk a lakáson. A srácok mind dolgoznak, ezért napközben nem okozott a dolog nagyobb fennakadást, de a kanapén alvás következtében eléggé lepukkanva néztem ki reggelente. Rita és a mamája hétfőn hazautazott, így normalizálódott a helyzet egy időre, mivel a következő lakó csak jövő hét hétfőn költözik. Utána öten leszünk megint addig, amíg Ákos ki nem találja, hogy hova is költözik. Manly biztosnak tűnik, de az is biztosnak tünt, hogy csak 1-2 hétig fog nálunk lakni. Ennek már hat hete. ;o) Egyébkén Rita feladta a csomagjait hajón, mivel repülővel ez a mennyiség egy kisebb vagyonba került volna. A mérlegelés során a versenyzők súlya túllépte a 200, azaz a kettőszáz kilógramot. HIHETETLEN! Miután megtudtam, ellenőriztem a lakást, hogy minden bútor és berendezési tárga a helyén van-e.

A suliba két beszámolót is kellett csinálni. Az egyiket egy Power Point-os kivetitéssel kombinált csapatmunkában oldottuk meg, amit szerintem lehetett volna egy-két dologgal feldobni. Nem volt időnk egyeztetni személyesen, csak neten keresztül és a többi csapatnak is volt olyan ötlete, amit lehetett volna szépen szólva integrálni, magyarul lekoppintani, átvenni, ellopni tőlük, hogy tökéletesítsük vele a mi előadásunkat. Majd legközelebb, illetve ha addig nem felejtem el, segíthetem vele az osztályba érkező magyarokat amikor ők jutnak el idáig az anyagrészben. Ilyenek pedig lesznek az információim szerint. ;o)
A másodikat egy Skin Deep nevü üzlet belső kialakításáról, árukihelyezéséről, hangulatáról írtam. A márka "csak" annyira exclusive, hogy egy pár mandzsettagobnak nevezett műremek $129, egy méretre készülő ing pedig $169. Felpróbáltam egy zöldalmamintás zakót, melynek az ára $850. Mikor ezt közölték, elég óvatosan vettem le, nehogy baja essen. Mikor elmondtam a kérdezősködésem okát, valamint, hogy miért szeretnék képeket készíteni, megigértem, hogy másnap beviszem nekik a másolatot. Ez meg is történt, amin elég rendesen meg is lepődtek. Erre azzal a poénnal álltam elő, hogy amennyiben tetszenek a leírtak, akkor adhatnának egy kis kedvezményt. Nos annyira rossz nem lehetett, mivel megigérték, hogy $100 körüli árban megegyezhetünk ingenként. Ez elég jó ár, ha figyelembe vesszük, hogy a ilyen inget hordott a Mátrixban Keanu Reeves és Laurence Fisburne, valamint vásárlójuk Jack Nicolson és Jon Bon Jovi is.

Az időjárás sokat javult, így nem kell minden este az ágymelegítőmet használni. Azért van amikor csak a móka kedvéért is bekapcsolom, mert baromi kellemes előmelegített ágyba lefeküdni.

Néhány este sikerült kimozdulni, minek következtében néhány dolgot sikerült ismét megállapítani.
-Kevés (az én izlésemnek megfelelő) jó lányt látni, annál több "vadászó" fiút.
-Éjfél után már csak elvétve találni olyan valakit, aki nincs teljesen elázva.
-A sör elfogadható árban van, a borok már kicsit drágák, a koktélok pedig meglepően drágák.
-A biztonságiőr akkor is kitessékel a helyről a részegségedre hivatkozva, ha ő maga sokkal részegebb, mint te. (Ez éppenséggel Ákossal történt meg.)
-Az általában belépőjegyes helyekre is be lehet jutni ingyen hajnali egy után.
-Még mindíg a latin buliknak van a legjobb hangulata.
-A havonta megrendezésre kerülő szlovák bulin valószínüleg akkor fogod jól érezni magadat, ha szereted szlovák rockot, valamint van annyi ismerősöd, hogy érdemes csak a találkozás miatt is elmenni. Esetleg még az is bejöhet, ha a második pontban vázoltan eléggé eláztatod magad.

Nincsenek megjegyzések: