Sértődés ne essék, ez nem a kissé sértő, magyar "bula", hanem a Fijin élők köszönési formája. Hogy ezt honnan tudom? Csak onnan, hogy 5 napot és négy éjszakát sikerült eltöltenem a főszigeten, közel Nadihoz. Az időjárás kissé kifogásolható volt, de a társaság mindenért kárpótolt. Természetesen Fridával utaztam. ;o)
Az egész utazás még októberben indult, mikor is elhatároztuk, hogy karácsony, valamint a decemberi iskolaszünetre jellemző, dolgozz, amennyit csak tudsz időszak lezárásaként el kell utaznunk valahova. Még nem volt konkrét uticél, amikor megláttuk, hogy akciós áron hírdetik a fijii utakat. Puhatolózás után, valamint a várható időjárás tükrében január végére esett a választás. Utazás, szállás, reggeli, transzfer $690/fő. Kinek sok, kinek kevés, a lényeg, hogy egy jobb héten a suliszünet alatt ennél többet is sikerül félretenni, ha szerencséd van. Szóval foglalás és készülődés. Na, nekem ezzel le is zárult az előkészület a csomagolásig, ugyanis mint a legtöbb férfi, én sem igazán tervezgettem, jártam utána a dolgoknak, ezt mind Fridára hagytam. ];o)
Hétfőn hajnalban indult a gépünk Brisbane-be, ahol két órás várakozásra voltunk ítélve az átszállás miatt. Következett a második szakasz a maga 4 órájával és helyi idő szerint délután kettőkor már meg is érkeztünk Nadiba, a fősziget repterére. Mellesleg Fiji "alig" 160 szigetből áll. Itt már vártak minket és irány az Anchorage Beach Resort, a megbúvó Éden. Az üdülőkomplexum egy része felújítás alatt állt, ennek ellenére lenyúgöző volt a hely csendessége és varázslatos magánya. Még első este átbeszéltük és megterveztük a hátralevő napokat, valamint közelebbi ismeretséget kötöttünk a helyi szúnyogokkal. Mivel a szállást négy éjszakára foglaltuk, kaptunk egy ingyenes, egy napos hajóutat ellátással Tivua szigetére, amit keddre meg is rendeltünk. Az utazás fáradalmait kipihenendő, hamar nyugovóra tértünk. Mellékesen megjegyzem, hogy a bungalónkban két ágy volt, de mindkettő akkora, hogy a franciaágy méret kicsinyítő jelzőnek sem illene rá. Az egész ház oldala spalettákból állt, valamint légkondícionált volt, így elég könnyen lehetett szabályozni, hogy milyen hőmérsékletet akarsz elérni a szobában. Volt még egy teraszunk is, aminek részét képezte egy pezsgőfürdős kád is. ;oP
Kedden, reggeli után felvettek minket a szállás elött egy kisbusszal és irány Nadi, ahol a kikötőben várt ránk egy 1950-ben készített, de azóta elég rendesen felújított vitorlás. Egyébként itt is a Captain Cook, ausztrál cég leányválalata bonyolítja a szigetlátogatások jelentős részét. Szóval beszállás elött ellenörzik a szálláson kapott utalványt, hogy rendesen fizettél-e, vagy éppen az ajándék utadat bonyolítod. Nos ilyen nekünk nem volt, de mivel annyira bizalomgerjesztő ábrázatunk van (főleg nekem a kopasz fejemmel), elhitték, hogy egyébként is ingyen lenne az út, úgyhogy felengedtek a hajóra minket. Valamivel több, mint egy órával késöbb, meg is érkeztünk Tivuára, ahol egy röpke kava szertatáson vettünk részt. Ez egy ősi rituálé, melynek során a törzsfőnök vendégeként ismeri el a látogatókat, valamin más alkalmak során kapcsolatteremtés a szellemekkel és az ősökkel. Az ital maga nem is jó, nem is rossz, olyan semmilyen. Többet kellene belőle inni, hogy kifejtse hatását, bár nekem így is volt egy kicsit Lidokainos érzésem utána. Snorkelezés, szigetbejárás (10 perc körbemenni) után ebéd.
Elég bőséges és az üdítőitalok, valamint a Fiji Bitter sör korlátlan mennyiségben fogyaszthatóak.
További semmittevés, valamint horgászás után délután 4 körül indultunk vissza. Az idő nagyon jó volt, így a napkrém ellenére is sikerült kicsit leégni. Vacsora a szállodában, valamint borozgatás a medencéhez kapcsolódó bárban, melynek székei a víz alatt vannak és már vége is a napnak.Szerdára vadvizi evezést vagy ejtőernyőzést terveztünk, de egyik sem jött be. Az első meghíusult a kevés esső miatt, valamint az úttest felújítása miatt, az ejtőernyőzés pedig még ausztrál viszonylatban is drága volt. Így esett a választásunk egy félnapos falu és erdőlátogatásos túrára. Reggeli után felvettek minket a szállásnál egy terepjáróval és irány a falu. Itt egy rövid idegenvezetés, majd irány az esőerdő. További négy turistával kiegészülve, valamint a helyi idegenvezetővel kiegészülve, heten, mint a gonoszok, nekivágtunk a túrának. Volt itt növénytani kisokos, mi mire jó, valamint mit lehet megenni. Történelem, hogy miként éltek a nem is olyan távoli ősök. Miért is ették meg az első európait? Valamint, hogy milyen értékek és szabályok, jogrendszer alapján élik hétköznapjaikat a fijii emberek.
Jött egy kis fürdőzés az egyik vízesésben, ugrálással kombinálva, majd további történetek. Volt időnk beszélgetni, mert a visszaúton eleredt az eső, amit egy szikla alatt akartunk kivárni, hogy elálljon. Mivel 20 perc után sem csillapodott, úgy döntött a csapatunk, hogy esernyő és esőkabát nélkül is visszajutunk a faluba, ahol a kocsik várnak ránk. Nos, a bőrig áztunk kifejezés nem tükrözi a valóságot, mivel a pólómból menet közben csak néhány alkalommal sikerült kicsavarnom a vizet. Mindegy. A faluban helyi ételekkel (piszkos evőeszközökkel) és kicsit döbbent mosollyal fogadták ázott csapatunkat. A kaja nem a mi ízlésvilágunknak megfelelően készült, de ennek ellenére hősiesen kipróbáltunk mindent. Következett egy rövid kava szertartás megint, de ezúttal már tényleg semmit sem éreztem a hatásából, Frida meg már első alkalommal is kimaradt a kava utóhatásából. A visszaút csendes didergésben telt a szállásig. Átöltözés után rendeltünk egy bérautót. Mivel megvártuk az időjárás jelentést szépen besötétedett. Nem baj, mi akkor is elmegyünk Lautokába és ott vacsorázunk. Nos, a kivilágítatlan város még a "szórakozó utcájával" (ez kicsit tulzás) sem volt túl bizalomgerjesztő, főleg, hogy miután megáltunk megnézni a térképen, hogy hol is vagyunk, egy elég kétes kinézetű alak már nyomult is az ablakhoz, hogy néhány dollárt kérjen. Elhatároztuk, hogy a bérautót nem hagyhatjuk ilyen helyen, inkább átmentünk Nadiba, ahol megvacsoráztunk. Az árak nem sokkal olcsóbbak, mint Ausztráliában, bár az 1AUD=1.23Fiji$ váltási különbség azért segít rajta valamelyest. Ennek a napnak, valamint a beszámolóm első részének is vége, mert így hajnali fél kettőkor már annyira álmos vagyok, hogy irány az ágy.Aztán jók legyetek! Hamarosan folytatom.
