Mivel jó ideje nem írtam és már több, mint egy éve itt vagyok, ezért elhatároztam, hogy témaköröket alakítok ki és azokról fogok írni, mivel a heti frissítés mostanában kivitelezhetetlen volt.
Vízum:
Ez a kérdés még augusztusban volt igazán fontos számomra, amiről elég sokan értesültetek, hogy sikerült további egy évre meghosszabbítanom, így nagy valószínüséggel 2005. október 6-ig ronthatom Ausztrália levegőjét.
El kell mondanom, hogy a nagy tolerancia és mosolygós, barátságos és mindenkit szeretünk ország bürokratái itt sem másabbak, mint otthon, annak ellenére, hogy még mindíg egyszerübb itt meghosszabbítani a vízumot, mint otthon megszerezni.
Nekem egyetlen bonyodalmat a 28 órás legális munkavégzés jelentette, mivel nem elég,hogy az ügyintézőm, de még az ő főnökei sem igazán tudtak erről semmit. Hiába vittem a bevándorlási hivatal címeres, aláírt és lepecsételt visszaigazolását, hogy márpedig az általam látogatott tanintézmény, Retail Managemant szakának tanulói extra 8 órát dolgozhatnak hetente, 2 órába tellett találni valakit, aki igazolta az igazolás hitelességét. Még jó, hogy volt ilyen, mivel az ügyintézőm már kezdte elveszteni a türelmét és a fonalat, ezért már az áthidaló vízum megoldás is szóba került, addig amig nem talál valakit, aki érdemben jóváhagyja a rendes vízumomat. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy még nem is a legidiótább irodistához kerültem, mivel Viki, a volt kollégánk és lakótársunk, valamint jelenlegi lakótársunk (ez most kicsit furán hangzik, de majd ezt is kifejtem), annak ellenére, hogy az orvosija még bőven egy éven belül volt, újabb orvosira kellett menjen, mivel az aktakukac kitalálta, hogy még beteg is lehet, hiszen két évre hosszabbítja meg a vízumát. Az összefüggést a mai napig nem érti senki, de, ha vízumot akarsz, ne azt kérdezd, hogy tényleg ugorjak-e, hanem, hogy milyen magasra. ;o(
Lakás, lakótársak:
Ez is megér egy misét, de vágjunk bele.
Kibéreltem egy újabb lakást, szintén a Hyde Park Towerben, szintén két szoba, két fürdőszoba, viszont más, talán jobb elrendezés és más fekvés, valamint egy emelettel magasabban vagyunk. ;o)
Mivel mindkét lakásban négy-négy fő a limit, volt amikor "csak" az egyikben nyolcan laktunk, de volt olyan is, mikor a kettőben hetekig csak heten voltunk, mivel arra nem volt időm, hogy kiplakátoljam, hogy latótársat keresünk. Most kilencen vagyunk, mivel Viki (megoldás az előző fejezetre) 6 hetes hazautazásából visszatérve, amíg nem talál másik helyet, nálunk marad.
Az egy lakás 8 lakó felállást úgy sikerült elérni, hogy Miki úgy határozott, elköltözik Gold Cost-ra (újabb történet lesz), de egy hét után meggondolta magát, így történt, hogy az alap négy fő (Viki, Miki, Szabolcs és én) kiegészült a Miki helyére érkező Orsival, akit még Mo-ról ismerek, a Miki által a helyére szervezett Dórival, aki csak egy hónapot maradt, Dóri Szingapúrban dolgozó és egy hétre érkező barátjával és néha Fridával a barátnőmmel. Ennek is megvan a varázsa, főleg, hogy csak 4 kulcs van és postaládába kell dobálni, hogy mindenki be tudjon jutni, de pl. éjszaka a postaládáig is csak kulccsal lehet eljutni, ami tovább növeli a dolog pikantériáját.
Mellesleg a második lakés kibérlése sem volt egy egyszerű feladat, mivel a tulajdonos és az ügynök is ugyan az, mint a régebbi lakásnál. A feladat nehezítése abban nyílvánult meg, hogy annak ellenére, hogy jó bérlőnek számítok (időben fizetek, nem panaszkodnak a szomszédok), mégis biztosak akartak lenni benne, hogy a régi lakást is megtartom, így a szerződést még egy fél évvel meg kellett hosszabbítanom, valamint a szokásos 1 hónap előre, 1 hónap biztosíték helyett 1 hónap biztosítékot, viszont 2 hónapot előre kellett fizetnem. Nem mondhatnám, hogy örültem neki, de a lakás nagyon megtetszett, amikor megnéztem és ki akartam bérelni. Nem bántam meg, bár a nagyot kaszalálok rajta megjelöléstől igen csak messze áll a dolog.
Egy szó, mint száz, lakásbérlésbe csak akkor vágj bele, ha hihetetlenül türelmes vagy, van pénzed, amit bútorokba és egyéb letétekbe tudsz invesztálni. Amennyiben keresni akarsz az üzleten, akkor jobban teszed, ha nem a belvárosban keresel lakást továbbérlésre, mivel olyan magas a heti bérleti díj, hogy négy főre leosztva is sok, nem, hogy még keresni is lehetne rajta.
Egyébként most kaptam meg a normális esetben 3 havonta érkező gáz és melegvízszámlát a 28. emeleti lakásra, múlt év februárjától. Nem mondhatnám, hogy feldobta a napomat a maga 671 dolláros végösszegével. Jogos, mivel leosztva nem túl sok, de azért egyben elég magas, főleg, hogy nekem kell kifizetni, mivel a többiek a heti bérben már elvileg kifizették.
Vízum:
Ez a kérdés még augusztusban volt igazán fontos számomra, amiről elég sokan értesültetek, hogy sikerült további egy évre meghosszabbítanom, így nagy valószínüséggel 2005. október 6-ig ronthatom Ausztrália levegőjét.
El kell mondanom, hogy a nagy tolerancia és mosolygós, barátságos és mindenkit szeretünk ország bürokratái itt sem másabbak, mint otthon, annak ellenére, hogy még mindíg egyszerübb itt meghosszabbítani a vízumot, mint otthon megszerezni.
Nekem egyetlen bonyodalmat a 28 órás legális munkavégzés jelentette, mivel nem elég,hogy az ügyintézőm, de még az ő főnökei sem igazán tudtak erről semmit. Hiába vittem a bevándorlási hivatal címeres, aláírt és lepecsételt visszaigazolását, hogy márpedig az általam látogatott tanintézmény, Retail Managemant szakának tanulói extra 8 órát dolgozhatnak hetente, 2 órába tellett találni valakit, aki igazolta az igazolás hitelességét. Még jó, hogy volt ilyen, mivel az ügyintézőm már kezdte elveszteni a türelmét és a fonalat, ezért már az áthidaló vízum megoldás is szóba került, addig amig nem talál valakit, aki érdemben jóváhagyja a rendes vízumomat. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy még nem is a legidiótább irodistához kerültem, mivel Viki, a volt kollégánk és lakótársunk, valamint jelenlegi lakótársunk (ez most kicsit furán hangzik, de majd ezt is kifejtem), annak ellenére, hogy az orvosija még bőven egy éven belül volt, újabb orvosira kellett menjen, mivel az aktakukac kitalálta, hogy még beteg is lehet, hiszen két évre hosszabbítja meg a vízumát. Az összefüggést a mai napig nem érti senki, de, ha vízumot akarsz, ne azt kérdezd, hogy tényleg ugorjak-e, hanem, hogy milyen magasra. ;o(
Lakás, lakótársak:
Ez is megér egy misét, de vágjunk bele.
Kibéreltem egy újabb lakást, szintén a Hyde Park Towerben, szintén két szoba, két fürdőszoba, viszont más, talán jobb elrendezés és más fekvés, valamint egy emelettel magasabban vagyunk. ;o)
Mivel mindkét lakásban négy-négy fő a limit, volt amikor "csak" az egyikben nyolcan laktunk, de volt olyan is, mikor a kettőben hetekig csak heten voltunk, mivel arra nem volt időm, hogy kiplakátoljam, hogy latótársat keresünk. Most kilencen vagyunk, mivel Viki (megoldás az előző fejezetre) 6 hetes hazautazásából visszatérve, amíg nem talál másik helyet, nálunk marad.
Az egy lakás 8 lakó felállást úgy sikerült elérni, hogy Miki úgy határozott, elköltözik Gold Cost-ra (újabb történet lesz), de egy hét után meggondolta magát, így történt, hogy az alap négy fő (Viki, Miki, Szabolcs és én) kiegészült a Miki helyére érkező Orsival, akit még Mo-ról ismerek, a Miki által a helyére szervezett Dórival, aki csak egy hónapot maradt, Dóri Szingapúrban dolgozó és egy hétre érkező barátjával és néha Fridával a barátnőmmel. Ennek is megvan a varázsa, főleg, hogy csak 4 kulcs van és postaládába kell dobálni, hogy mindenki be tudjon jutni, de pl. éjszaka a postaládáig is csak kulccsal lehet eljutni, ami tovább növeli a dolog pikantériáját.
Mellesleg a második lakés kibérlése sem volt egy egyszerű feladat, mivel a tulajdonos és az ügynök is ugyan az, mint a régebbi lakásnál. A feladat nehezítése abban nyílvánult meg, hogy annak ellenére, hogy jó bérlőnek számítok (időben fizetek, nem panaszkodnak a szomszédok), mégis biztosak akartak lenni benne, hogy a régi lakást is megtartom, így a szerződést még egy fél évvel meg kellett hosszabbítanom, valamint a szokásos 1 hónap előre, 1 hónap biztosíték helyett 1 hónap biztosítékot, viszont 2 hónapot előre kellett fizetnem. Nem mondhatnám, hogy örültem neki, de a lakás nagyon megtetszett, amikor megnéztem és ki akartam bérelni. Nem bántam meg, bár a nagyot kaszalálok rajta megjelöléstől igen csak messze áll a dolog.
Egy szó, mint száz, lakásbérlésbe csak akkor vágj bele, ha hihetetlenül türelmes vagy, van pénzed, amit bútorokba és egyéb letétekbe tudsz invesztálni. Amennyiben keresni akarsz az üzleten, akkor jobban teszed, ha nem a belvárosban keresel lakást továbbérlésre, mivel olyan magas a heti bérleti díj, hogy négy főre leosztva is sok, nem, hogy még keresni is lehetne rajta.
Egyébként most kaptam meg a normális esetben 3 havonta érkező gáz és melegvízszámlát a 28. emeleti lakásra, múlt év februárjától. Nem mondhatnám, hogy feldobta a napomat a maga 671 dolláros végösszegével. Jogos, mivel leosztva nem túl sok, de azért egyben elég magas, főleg, hogy nekem kell kifizetni, mivel a többiek a heti bérben már elvileg kifizették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése