Ma olyan mosolyfakasztó történet esett meg velem, hogy még a hajnali fél négyes időpont sem tántorít el tőle, hogy belekezdjek. / Azt nem garantálom, hogy még ma be is felyezem. ;o) /

Amint az ausztráliában lenni szokott, vagy legalábbis velem elég gyakran megesik, beszélgetőpartnereim, ma a La Cita étterem vendégei, megpróbálják kitalálni, hogy honnan van az akcentusom. Ez már alap történet, és ugyebár mind dél-amerikai étteremben nem csoda, hogy valami hasonlót próbálnak beazonosítani. Legutóbb például megkérdezték:
-Kolumbia?
-Nem, európai ország.
-Peru?
Eddig ez vitte a pálmát, de ma újabb trónkövetelő érkezett.
Beszélgetés a következő:
-Találgatunk a barátnőimmel, hogy melyik országból jöhettél az akcentusod alapján.
-És, milyen következtetésre jutottatok?
-Francia?
-Nem, de legalább a kontinens megvan. Annyit segítek, hogy Kelet-Európa.
-Portugál?
-Nos, ennél kevés nyugatabbit mondhattál volna. Keletebbre.
-Málta?
-Még mindíg nem.
További öt próbálkozás.
-Skandináv ország?
-Nem.
-Finn?
-Szerintem ez skandináv ország, tehát nem.
-Norvég?
-Ok, segítek. Felsorolok néhány országot körülötte, hátha az segít. Csehország, Szlovákia, Ausztria, Ukrajna, Románia, volt Jugoszlávia.
További teljesen értelmetlen próbálkozások.
-Ok, leírom a saját nyelvemen az ország nevét és adok fél órát, hogy felhívjatok bárkit, aki segíteni tud.
Leírom, hogy "MAGYARORSZÁG". Természetesen döbbent csend, de ez nem is csoda.
Fél órával késöbb panaszosan közlik, hogy felhívtak vagy négy ismerőst, de még mindíg fogalmuk sincs, hogy mi lehet az ország. Ez is tipikus. Otthon mit csinálnál, ha nem tudsz ilyesmit? Felhívod a "Mi a manó?"-t, vagy más néven "Mi a szösz?"-t, a különleges tudakozót, mint ahogy mi is tettük, mikor ki akartuk deríteni, hogy mi vagy ki is az a Hétszűnyű Koponyányi Monyók. Adtunk is munkát az éjszakai ügyeleteseknek, de 20 perc alatt megtudtuk, hogy a Fehér ló fia című mese egyik szereplője. Ha meg ennyi sütnivalód nincs, akkor legalább olyat hívj fel, akinek van térképe és a körülötte levő országok alapján beazonosíthatja kis hazánkat. A beszélgetés folytatódott:
-Tudok, még valami támpontot adni?
-Rendben, leírom a főváros nevét.
"Buda......"
Felcsillanó tekintet.
-Csak nem Budapest.
-De igen. Szóval melyik ország az?
Örömittas arckifejezés, a tudás birtoklásának boldog tudata.






Bocsi a hatásszünetért. ;o))











-Nepál?
-Ezt most, hogy találtad ki? Nepál fővárosa Katmandu. Inkább megmondom, Magyarország.
-Pedig ezt mondani akartam.
Tehát, most ez a csúcstartó, de szerintem még ezt is lehet fokozti. Az már csak hab a tortán, hogy következő körben még egy kis poént is megengedtek.
-Tudod, mielött megrendeltük az ételt, azt hittem magyar (Hungarian) vagyok, de csak éhes (hungry) voltam.
Fél perc néma csönd.
-Tudod, hungry, hungarian.
-Ja, hogy ez egy vicc volt. Bocsi, még sosem hallottam, azért nem értettem meg először.
Mindez olyan csodálkozó arckifejezéssel és hangsúllyal, hogy az asztal többi tagja hangos nevetésben tört ki.
Annak ellenére, hogy nem voltak földrajzból valami okosak, az ilyen asztalokat szeretem, mert nyitottak és jót lehet velük, rajtuk mókázni. Az már csak egy kis extra, hogy a 9 fős, kihangsúlyozom, AUSZTRÁL asztal $25 borravalót hagyott. Ez azért érdekes, mert itt nemzeti sport 0 azaz nulla borravalót hagyni. Ez azonban még mindíg jöbb, mint amikor egy nagy számlára $1-2-t akarnak adni, mert a semmire legalább rá lehet fogni, hogy ausztrálok. Mellesleg akkor is nulla borravalót adnak, ha külön megköszönik, hogy milyen jó volt a kiszolgálás, megölelnek, puszilgatnak, de borravalót nem adnak. Ennyiben azért jobb a felszolgálás otthon, bár ott elég nehezen tudom elképzelni, hogy a $15, körüli órabért lehessen megkeresni (akár nettóban is).

Most csak ennyi, de, ha így haladok, lesz még folytatás.

Mellékesen megemlítem, hogy meglátogatta a La Citát az engedélyeket ellenörző szervezet. Volt egy kis para, mert az emeleten, melynek befogadó kapacitása a papírok szerint 180fő, "kicsit" több vendég volt. Az ellenőrök szerint 300, a főnökség szerint max 220fő. Végül is teljesen mindegy, de hajnali fél egykor bezáratták a helyet.. Holnap, reggelre vagyok beosztva. Remélem, nem kelek fel potyára. ;o)